A Finn Mikulás

Rénszarvaspörkölt, Mikulás Finnországban

...ahol északon több, mint hetven napon keresztül nem megy le a nap nyáron és több, mint ötven napig majdnem nem jön fel télen...(csak északi Lappföldre vonatkozik)

Minden évben nagy ceremóniát rendeznek Helsinkiben a JOULUPUKKI alkalmából a Mikulás fogadására, és akiről annyit kell tudni, hogy - a finnek szerint - csak a KORVATONTURI-n lakó az igazi. Ez egy kis falu. Kemény harc folyik a kanadaiakkal azért, kié az igazi Mikulás. A finnek azonban tudják. Mikulás turizmus növekedőben van rengeteg gazdag főleg angol család engedheti meg e olcsónak nem mondható programot. Conkordok szállítják a fagyos lapföldre az utasokat. Gyerekek élvezik a különböző programokat. Álltatalában jó a szervezés csak egy évben történ számítógép hiba miatt, hogy több látogató érkezett mint amennyi hotel hely volt. 

Helsinkiben az utcákat már decemberben járják Mikulások rénszarvasaikkal egyetemben, az utóbbiakat a gyerekek megsimogathatják és a kisebbek fel is ülhetnek a hátára, attól függően mennyire szelíd az állat. A rénszarvasok gyönyörűségesen fel vannak díszítve, piros kantárral. Elkóborolt rénszarvasokat rendőrség begyűjti. Ez nem vicc tényleg így van.

A postán harminc-negyven márkáért (kb 3000 forint) lehet írni a Mikulás címére, Korvatonturiba (korvatontu - "a nagy fülű manó helye" nem szó szerinti fordításban; korva - fül, tontu - manó). De idejében, még november elején kell elküldeni, mert több millió levelet postáznak a világ minden tájára. Mást is meg lehet ajándékozni vele: angol, német, finn vagy svéd nyelven kell bejelölni a választ és beírni a címet, hogy a levél kinek menjen. Válaszul pedig egy humoros válaszcsomagot kap a címzett.

Lapp turizmus egyébkent drága dolog, de ez presztízs kérdés itt. A nagy távolság miatt az árak másfélszer magasabbak, mintha a Kanári szigetekre mennénk nyaralni.

Finnországban a rénszarvasokat nagy számban tenyésztik. Érdekessége az, hogy nagyrészt teljesen a szabadban élnek. A húsa rendkívül drága a szarvashoz viszonyítva is. A valóságban tehát tenyésztik, nem vadon élő állat. Ez pedig amiatt van, mert a rideg valóság az, hogy a rénszarvas belföldi tenyésztése és forgalmazása egy gazdag, szűk réteg kezében van, ők diktálnak.

Egyébként a legnagyobb sértés, ha lappföldön járva megkérdezed a rénszarvas-tenyésztőtől, hány rénszarvasa van. Még az is lehet, hogy bosszúból majd nem mondja el neked a legjobb rénszarvaspörkölt receptjét.

A gazda a rénszarvasok száma után adózik, ezért a neheztelés, és hát hallgatólagos egyezmény és nemzetközileg elterjedt hagyomány, amelyet az év minden szakában gyakorolnak (persze csak máshol), hogy a szükségtelen pénzkiadást csökkenteni kell, ezen belül finnországi specialitás, hogy kevesebb rénszarvast kell bevallani. (Itthon ne próbálkozzunk vele.)

A rénszarvasok egyébként rengeteg kárt okoznak évről évre az északi finn farmereknek, de kártérítést kapni érte nem kis procedúrával jár.

A nihilista rénszarvasok, akik nem hisznek a Mikulásban a hentesnél bukkannak föl, ahol egy kiló friss hús körülbelül 3000-4000 forint között mozog. Füstölt rénszarvas filé 6500-9000 forintba kerül kilónként. Finn nemzeti étel a "PORO KÄRÄYS" (olvasd: poro kereüsz) ez egy pörköltszerű étel, amihez az elsőrendű hozzávaló:
- vékony csíkokra vágott poro hús (poro - rénszarvas)
- hagyma
- bors
- tejszínes mártással bekeverve és párolt burgonya körítéssel.

A finnek egyébként nagy krumpli-fogyasztók. Minden jelentősebb rendezvényen, összejövetelen, partin ez benne van a menüben, a hidegen füstölt lazaccal, hidegen füstölt poroval, a nyers, sózott lazaccal, amit ha jól készítenek el, nagyon finom.

Amit tudni kell(ene) Finnországról

Finnország a Balti öbölben, Svédország és Oroszország között terül el, északon egy rövid szakaszon Norvégiával is határos. Az ország területének egyharmada a Lappföld, az északi sarkkörön túl. Itt több, mint fél évig a tél az úr, míg a tavasz és az ősz nagyon rövid ideig tart. Az ország legdélebbi részén elhelyezkedő Helsinkiben a hőmérséklet tipikusan négy-hat fokkal alacsonyabb, mint Budapesten. Ez egyben azt is jelenti, hogy enyhébb az időjárás, mint az azonos szélességi fokon elterülő Észak-Szibériában vagy Grönlandon, a tenger hőmérséklet-kiegyenlítő hatása miatt.

Finnország a hatodik legnagyobb területű ország Európában, de mindössze ötmillió ember lakja. Az egyetlen, igazán nagyváros a főváros Helsinki, amelyben félmillió ember él. Helsinki egyébként összeépült három újabb keletű várossal, Espoo-val, Vantaa-val és Kauniainen-nel. Az utolsó jégkorszak simára tarolta az ország felszínét, és hegyvidék csak a messzi északon található. Csaknem kétszázezer tavuk van, az ország középső és keleti területén helyezkednek el.

Ünnepek A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt ünnepe a Függetlenség Napja december 6-án. Ezen a napon írta alá Lenin 1917-ben a Függetlenségi Dekrétumot. Ennek előtte független Finnország nem létezett, a finnek hol Oroszország, hol Svédország uralma alatt éltek. Finnek nagyon becsülik függetlenségüket. A II. világháborúban nem vesztettek csatát hanem gyorsan békeszerződést kötöttek, de nagy hadisarcot Szovjetuniónak fizettek. Ami talán még is sok jót hozott hisz fellendítette a finn hajó és gép gyártást. Szovjetunió és a keleti blokk összedőlése megrázta a finn gazdaságot, ami kb. 1992-2000-ig tartott. Napjainkban újra fellendül a gazdasági élet. Amit jól menő finn világcégek hozama is kivált. (Ilyenek NOKIA-telefon, ABB-finn részleg, Faipar, papírgyár építés, üveg nyílás zárok, hajó gyártás, bútor ipar ect...)

A vallási ünnepek mellett, két különleges alkalmat is lelkesen megünnepelnek: az egyik az érettségizett diákok nagy találkozója május elsején, ez egyben a közelgő tavasz ünnepe is. Június 24-e pedig Szent Iván ünnepe ami Finnországban "Juhannus" (olvasd=Juhannusz) hívnak. A vallási ünnepek többségét nem ünnepelik szabadnappal, pontosabban az ünneplést eltolják a következő hétvégére. Nincs oly sok szabadnap mint Németországban. Viszont van iskolásoknak ősszel egy hét gomba, gyümölcs - szedő és horgász szünet. Februárban sí szünet.

Kisebbségek Finnországban három nyelvi és kulturális etnikai kisebbség él: svéd, lapp, cigány, bár az utóbbi években megszaporodott a bevándorlók száma, ennek következtében a finn társadalom is heterogénebb lett. De csak kb 20.000 az összes bevándorló. A svéd, a finn mellett egyenrangú, hivatalos nyelv: a feliratok, utcanevek kétnyelvűek, illetve valamennyi hivatalban kötelesek svédül érteni. Angol nyelv szintén elfogadott fiatalabb generáció jól beszél angolul.

Magyarország először 1948. március 6-án létesített diplomáciai kapcsolatot Finnországgal, és állandóan megújuló kísérletek történnek, hogy ez szorosabbá váljon. Sajnos két rokon nép kulturális élete nagyon zsenge lábakon áll. Bár vannak kulturális képviseleteink nagyon kevés a szabadon beáramló film és színházi kulturális csere. Itt kellene egy igazi átütő siker, de talán nincs elég profi szinkronizáló és fordító akik művészi de egyben közérthetően is fordítanák a finn-magyar gondolat világot. És valójában kevés pénzt fordít erre mind a kettő állam.